Kettő jól áll,
kettő jól jár,
kettő nem egyezik.
(ég és föld, hold és nap, víz és tűz)


Vízbe esik, eltörik,
kőre esik, nem törik.
(hó)


Csillag fent a fellegekben,
vízzé válik tenyeredben.
(hó)


Magasabb a toronynál,
vékonyabb a nádszálnál.
(eső)


Mindent lemos szappan nélkül,
tőle erdő, mező zöldül.
(eső)


Hogyan esik az eső?
(vizesen)


Hold elejti,
Nap felkapja, mi az?
(harmat)


Fenn is van, lenn is van,
kinn is van, bent is van,
néma is, zenél is,
lágy is, kemény is,
fehér is, szürke is,
lomha is, fürge is.
(víz)


Reggel hidegen felfrissít,
este melegen tisztít.
Nyáron felüdít.
Egyszer locsog, másszor csobog,
te vödörben hordod.
(víz)

Vagyon olyan állat, ki szüli ő fiát, a fiú azutan szuli az o anyjat. Hogy lehet az, mondd meg nekem annak okat, megnyitom erette erszenyemnek szajat. (víz, jég, víz)


Mikor lehet a vizen szaraz labbal atkelni? (ha megfagy)

Mi az, ami ágyában soha meg nem nyugszik?
(folyo)

Labat rajtam ne keress,
leptem megis oly' sebes;
ejjel-nappal szaladok,
s megis agyban maradok.
(folyo)



Milyen ko van a patakban legtobb?
(vizes)



Hajot hordok hatamon,
megtorpanok gatakon,
gepet hajtok, kereket,
hugaim a fellegek.
Tiszta forras az anyam,
hompolyog a ven Dunan,
partot mosva, fecsegve,
sietek a tengerbe.
Aki utanam kutat
fur a foldbe mely kutat.
Harmat vagyok fuszalon,
a kovet is kivajom,
zubogok, ha forr az ust,
tundoklok, mitn az ezust.
(viz)



Szólások, mondások:

Lassu viz, partot mos.

A jeg hatan is megel.

Eso utan koponyeg.

Tiszta vizet ont a poharba.


Összeállította: Besenyei Katalin 10. A.


1.)Télen kivirágzik, meleg naptól meg elázik

2.)Üvegfalon sosem lengő fenyők, zuzmók; meseerdő. Ezüst erdő, kristály – lombok- napsütésben gyönggyé omlók.

3.)Mikor lehet a vizet szitában vinni?

4.)Mikor lehet a vízen száraz lábbal átmenni?

5.)Tiszta fehér születése, lucskos sáros temetése.

6.)Repül a madár szárnyak nélkül, fára ül lábak nélkül, jön egy király napkeletrül, mind megeszi szája nélkül.

7.)Vízből lett és vízzé lesz.

8.)Nagy hidegben soká élek, vígy szobába, meghalok.

9.)Csillog is, villog is, hullik is, múlik is, a füstös háztetőn, ezüstös fény, ragyogó! Hűvös is, befed is, vetésen meleg is, jó takaró

10.)Vízbe esik, eltörik, kőre esik, nem törik.

11.)Hogyan esik a hó?

12.)Fehér tollú kiscsibe, kerek tál a tó színe, megsütötte Holdanyó, majd megeszi Napapó.

13.)A nagy méhkas sűrűn rajzik, ha nap süti, mind elázik.

14.)Se oldala, se feneke, mégis megáll a víz benne. Mi az?

15.)Hol vizet önt, hol havat hint, hol jeget szór fejedre, s elszáll – pedig szárnya sincsen – nyugatra, keletre.

16.)Szárnya nincs, és mégis röpül, a föld felett körös- körül. Néha bent száll, néha fönt jár, szereti őt tavasz, ősz, nyár. A hátával napot takar, vizet önt le, hogyha akar. Mi ez ?

17.)Báránynak nevezik, bár nem béget soha, nincs gyapjú a hátán, nincs szája, sem foga, lába sincs, és mégis vándorol a nyájban, tavasszal és ősszel, s akkor is, ha nyár van.

18.)Kormos hasú bivalyok fellegelik a napot. Összecsapnak, láng ragyog. Tejük habzón dől, csorog.

19.)Magasabb a toronynál, vékonyabb a nádszálnál. Mi az?

20.)Erős, tán a legerősebb, az életnél is idősebb, s a föld színén, a föld alatt meg sem állna, mindig halad. Néha mintha szárnya volna, felszáll messze a magasba, s ha elunta égi útját, könnyei a földet mossák.

21.)Miért esik az eső?

22.)Hogyan esik az eső?

23.)Miért nem eshet az eső két nap egymás után?

24.)Mi nem lesz vizesebb, ha a vízbe esik?

25.)A tengernél sokkal nagyobb, mégsem ér bokáig. Mi az?

26.)Lépcsőn jöttem, lépcsőn mentem, aranygyűrűm elvesztettem. A nap felkapta, a hold elhagyta. Mi az?

27.)Testvére a harmatnak, s hideg idő társa, mert az ember őt csakis télidőben látja.



Megfejtések:

1.)jégvirág

2.)jégvirágok

3.)Ha megfagy

4.)Ha megfagy

5.)hó

6.)hó

7.)hó

8.)hó

9.)a hó

10.)hó

11.)fehéren

12.)hó

13.)havazás

14.)felhő

15.)felhő

16.)felhő

17.)bárányfelhő

18.)esőfelhők

19.)eső

20.)eső

21.)Mert másképp nem tud lejönni a földre

22.)vizesen

23.)Mert mindig egy éjjel esik közbe.

24.)Az eső

25.)harmat

26.)harmat

27.)zúzmara

Összeállította: Fodor Szilvia X.A.



1.Építettek egy olyan hajót amelynek az oldala belekerült ötvenezer forintba,a tetőzete szintén annyiba.Mibe került a hajo alja?
2.Milyen lesz a fehér ember,ha megfürdik a Fekete-tengerben?
3.Miért csobog a patak?
4.Feketében kezdődik,feketébe végződik,mégis kéknek mondjuk.Mi az?
5.Hideg napon virágzik,meleg napon elázik.Mi az?
6.Fehér szőnyeg egész földön,nem itt szövik,az égből jön.
7.Hideg pillangó,vetésnek takaró.
8.Születése csillogó,temetése locsogó.
9.Felhőböl jön,földet éer,onnan hamar visszatér.
10.Fut,megyen,meg sem áll,
hanyatt fekszik,fel sem áll
Ágazik,bogazik
és mégsem leveledzik.
11.Mindig fut,mégsem fárad el.
12.Melyik a legerősebb ital?
13.Milzen kő van a legtöbb a vizben?
14.Nagy meleg után érkezik,
Vizzel,széllel keveredik,
S ahová csak elmehet,pusztitja az életet.
15.Felhőben születik,földön él,ha meleg éri elalél.
16. Üvegfalon sosem lengő fenyők, zúzmók; meseerdő. Ezüst erdő, kristály-lombok napsütésben gyönggyé omlók.
17. Testvére a harmatnak A hideg idő társa, Mert az ember őt csakis Télidőben látja.
18. Olyan, mintha porcukorral szórnák be a tájat, fehérek a növények, és fehérek a házak.
19. Fák és bokrok zuhanyoznak, nem kell nekik tusfürdő. Emberek meg bosszankodnak, nem tetszik a rossz idő. Mi az?


Megoldások:

1.vίzbe
2.vizes
3. mert hancúroznak a halak
4. Duna:Fekete erdőben ered és Fekete –tengerbe ömlik
5. jégvirág
6. hó
7. hó
8.hó vagy hóember
9. eső
10. folyóviz
11. patak
12. a viz,akár malmot is hajt.
13. vizes
14. jégeső
15. hó
16. jégvirág
17. hó
18. hóesés
19. eső

Összeállította: Összeállította: Géczi Kriszta, 9.D.



1. Reggel hidegen felfrissít, este melegen tisztít, egyszer locsog, máskor csobog. Mi az?

2. Fenn is van, lenn is van, kinn is van, benn is van, néma is, zenél is, lágy is és kemény
is, fehér is, szürke is, lomha is, fürge is.

3. Tavasszal a patakban, mi szólal meg legelőször?

4. Hajót hordok hátamon, megtorpanok gátakon, gépet hajtok, kereket, húgaim a fellegek. Tiszta forrás az anyám, hömpölyög a vén Dunán, partot mosva, fecsegve, sietek a tengerbe. Harmat vagyok fűszálon, a követ is kivájom, zobogok, ha forr az üst, tündöklök, mint az ezüst.

5. Éjjel-nappal ágyat ássa, messze hallik mormogása. Fecseg-locsog, nem nyugszik, éjszaka sem aluszik.

6. Mindig fut, mégsem fárad el. Mi az?

7. Nyáron táncol, ringatózik, télen jól betakarózik. Mi az?

8. Éjjel-nappal szájalhatok, berekedni mégsem fogok.

9. Mi nem lesz vizesebb, ha átmegy a vízen?

10. Csillag fent a fellegekben, vízzé válik tenyeredben.


Megfejtések:

1. víz
2. víz
3. vízcsobogás
4. víz
5. folyóvíz
6 .folyó
7. tó
8. vízesés
9. eső
10. hó

Összeállította: Török Bernadett, 10. A.


Fenn is van,lenn is van,
kinn is van,benn is van,
néma is,zenél is,
lágy is és kemény is,
fehér is,szürke is,
lomha is,fürge is.
(Víz)

Hajót hordok hátamon,
Megtorpanok gátakon,
Gépet hajtok,kerekeket,
húgaim a fellegek.
Tisza forrás az anyám,
Hömpölyög a vén Dunán,
partot mosva,fecsegve,
sietek a tengerbe.
Aki utánam kutat,
fúr a földbe mély kutat.
Harmat vagyok fűszálon,
a követ is kivájom,
zubogok,ha forr az üst,
tündöklök, mint az ezüst.
(Víz)

Reggel hidegen felfrissít,
este melegen tisztít.
Nyáron felüdít.
Egyszer locsog,
máskor csobog,
te vödörben hordod.
(Víz)

Hol a legdrágább a víz?
(A kocsmában, mert ott egy ára van a borral.)

Tavasszal a patakban mi szólal meg először?
(A vízcsobogás)

Télen melegebb, nyáron hidegebb.Mi az?
(A kútban a víz.)

Vagyon olyan állat, ki szüli ő fiát,
A fiú azután szüli az ő anyját.
Hogy lehet az, mondd meg nekem annak okát,
Megnyitom érette erszényemnek száját.
(Víz, jég,víz)

Mikor lehet a vizen
Száraz lábbal átmenni?
(Ha megfagy.)

Mi az, ami ágyában
soha meg nem nyugszik?
(Folyó)

Lábat rajtam nem keress,
léptem mégis oly sebes;
éjjel-nappal szaladok,
s mégis ágyban maradok.
(Folyó)

Mikor lehet a vizet szitában vinni?
(Ha megfagy)

Megyen, megyen,meg sem áll,
hanyatt fekszik, fel sem áll.
(Folyó)

Ágadzik, bogadzik,
mégse leveledzik. Mi az?
(Folyó)

Éjjel-nappal ágyat ássa,
messze hallik mormogása.
Fecseg-locsog, nem nyugszik;
éjszaka sem aluszik.
(Folyóvíz)

Hegyek között született,
etették a felhők.
Vizen élt csak, egyebet
Sosem evett-s megnőtt.
Nyáron puha, mint a szél,
s házat visz a hátán.
Kőve lesz, ha jön a tél,
s téged se bír el tán.
Betakar, ha meleged van,
s már nem izzadsz, csuda jó,
ha kijössz, a fogad koccan.
Mondd meg,mi ez?
(Folyó)

Nincsen pihenésem, nincsen maradásom,
ágyban fekszem még sincs soha megnyugvásom.
A vándornak útjat állhatom kevélyen,
de többször könnyítem, s megrövidítem.
Hideg kebelemből sok állat éltét szívja,
s lettem már soknak gyászos, hideg sírja.
S ha végre futásom fáradtan bevégzem,
ami magam vagyok, sírom is az leszen.
De bárha síromba egyre temetkezem,
futásom mégis egyre tart szüntelen.
(Folyóvíz)

Feketébe kezdődik,
feketébe vegződik,
mégis kéknek mondjuk.
(Duna)

Két nővér epekedik egymásért,
de soha nem találkoznak.
(Folyóvíz két partja)

Ágaskodik, feltornyosul,
alázuhan, majd elsimul.
Ha nem leszel úrrá rajta,
a képedet arcul csapja.
(Hullám)

A folyóvíz mit hagy el legtöbbet?
(Fövényt s követ.)

Miért folyik a patak
előre és nem vissza?
(Mert nem tud megfordulni)

Milyen kő van a patakban legtöbb?
(Vizes)

Összeállította: Hadede Mark – 6.A.




Szürke szárnyú nagy madár, szürke lesz a nagy határ, ha ősszel a földre száll.

Testvére a harmatnak a hideg idő társa,
mert az ember őt csakis télidőben látja.

Olyan, mintha porcukorral szórnák be a tájat, fehérek a növények, és fehérek a házak.

Fehér pokróc egész földön, nem is szövik, az égből jön.

Fenn is van, lenn is van, kinn is van, benn is van, néma is, zenél is, lágy is és kemény is, fehér is, szürke is, lomha is, fürge is.

Üvegfalon sosem lengő fenyők, zúzmók; meseerdő. Ezüst erdő, kristály-lombok napsütésben gyönggyé omlók.

Se oldala, se feneke, mégis megáll a víz benne.


Megfejtések: 1.köd, 2.zúzmara, 3.hóesés, 4.hó, 5.víz, 6.jégvirág, 7.felhő

Összeállította: Jakobi Zsuzsa – 9.D.



Ha sok van, veszély,
Ha kevés van,baj,
Ha nincs belőle, elpusztulsz.

Felhőben születik, Földön él, ha meleg éri elalél.

Nagy meleg után érkezik,
Vízzel széllel keveredik,
S ahová csak elmehet,
Pusztítja az életet.

Éjjel-nappal ágyban van, mégsem alszik.

Ágazik,bogazik,mégsem virágzik.

Milyen kő van legtöbb a vízben?

Gyepen mentem,
Gyepen jöttem,
Arany gyűrüm elvesztettem.
Hold meglátta, Nap felvette.

Hogyan esik az eső?

Mi nem lessz vizesebb ha vízbe esik is?

Száll a madár szárnya nélkül,
A fára ül lába nélkül,
Jön a király napkletről,
Mind megeszi szája nélkül.

Fut, megyen, meg sem áll
Hanyatt fekszik fel sem áll,
Ágazik, bogazik,
S mégsem leveledzik.

Vízből lett és mégis vízzé lssz.

Mikor lehet a vizet szitában hordani?

Felhőből jön, Földet ér, onnan hamar visszatér.
Gyökere felfele, hegye lefele.

Hideg napon virágzik, meleg napon elázik.

Ha egy néger beleesik a Fekete-tengerbe mijen lessz?

Miért esik az eső?

Földre esem,nem fáj,
Minden növény engem vár.

Porban sár,
Levegőben szivárvány;
Léte hiánya halál;
Tengerré válva halál;
Égben jég, télen hó,
Forró nyáron hűs folyó;
Szemmel fel nem fogható,
Orral nem szagolható.
Lehetsz nagyon gazdag,
Vagy lehetsz oly szegény;
Lehetsz lány vagy legény,
Nélküle hatalmad, vagyonod
És nemed
Annyit ér, mit te érsz,
Ha kiszárad szemed.



Megfejtések:
Víz

Jégeső
Folyó
Patak
Vizes
Harmat
Vizesen
Eső
Víz nélkül

Folyóvíz
Jég
Ha megfagyott
Eső
Jégcsap
Jégvirág
Vizes
Mert létrán nem jöhet
Eső
Víz

Összeállította: Kupás Bea – 9.D.