Ady Endre Líceum

XI.D. osztály

Ádám Rudolf

Bajusz Tamás

Berinde Bella

Csávossy Róbert

Dankó Zoltán

Dunşoara Tünde

Farkas Ábel

Gál Rolland

Gere Árpád

Gyöngyi Petra

Illyés Attila

Kiss Csaba-László

Moldoványi Andrea

Nagy Nándor

Nagy Zsolt

Nilgesz Csaba

Pápay Orsolya

Rév Imre

Salavárdy Levente

Suba Orsolya Brigitta

Szép Eduárd

Szolomájer Renáta

Talmács Krisztina

Tar Zsigmond

Török Tamás

Vásárhelyi B. Renáta

Vass Edina

Nagyvárad (Oradea,Grosswardein) Bihar megye székhelye a Sebes Körös partján terül el, Románia és egyben Erdély nyugati kapuja, Partium egyik legfontosabb városa. A régészeti leletek szerint a város helyén már a kőkorszakban, illetve a bronzkorszakban több település volt.

A jelenkori város története a X. században a vár megalapításával kezdődik. Neve is mutatja várad = kisméretű, megerősített hely. A legrégibb feljegyzések szerint azon a helyen állt ahol a Hévjó(Pece) patak a Körösbe ömlött. A hagyományok szerint I.(Szent) László(1077-1095) itt egy monostort alapított, amelyet később püspökségi rangra emelt. Még uralkodása idején kezdik építeni a Szűz Máriának szentelt hatalmas székesegyházat (60 m hosszú, 35 m széles) gótikus stílusban. Halála után sírja zarándokhely és az ú.n. istenítéletekhelye lesz, melyről a Váradi Regestrum (1208-1233) is hírt ad. Magyarország számos királya, így II. István, II András, Luxemburgi Zsigmond itt temetkezett el vagy királlyá koronázása után a sírhoz zarándokolt mint pl.: Nagy Lajos 1342-ben.

A várat olasz építőmesterek segítségével évszázadokon át építik, bővítik. Az itáliai mesterek jelenlétét a vár körül kialakult telephelyek nevei is mutatják mint: Olaszi, Velence, Pápua.

 

A XIV. Században itt tevékenykedtek a Koloszvári testvérek: Márton és György, 1360-1365 között elkészítik Szent István, Szent László és Szent Imre egész alakos szobrait, majd 1390-ben Szent László hatalmas lovas bronzszobrát melyet a székesegyház előtt helyeztek el.

 

A XV. Században Várad a Reneszánsz egyik központja lett, elnyeri a "felix civitas" (boldog város) jelzőt Zrednyai Vitéz János püspöksége alatt, aki a várost a magyar humanizmust fő központjává tette - hatalmas könyvtárat alapít, udvarában a kor jelentős gondolkodói tevékenykedtek (pl. Jannus Pannonius), csillagviszsgálót állít fel. Georg Pauerbach, becsi csillagász-professzor, egy csillagviszgálóra helyezte a kezdő délkört a híres Váradi Táblákban (Tabulae Varadiensis), s innen számította a nap- és holdfogyatkozást.

 

A XVI. században Várad új és fontos szerepet tölt be, főleg Mohács (1526) és Magyarország földarabolása után (1541), mivel Erdély legfontosabb végvára lett, sőt Izabella és János Zsigmond idelyében fejedelmi székhely. A Reformáció Váradot is eléri, 1562-ben a váradi zsinat elfogadja az új hitvallást. Mivel fontos végvár, bővítésével az erdélyi fejedelmek is sokat törődtek, így a Báthoriak, Bethlen Gábor, vagy I. Rákóczi György és felesége, Lórántffi Zsuszanna.

 

A XVII. század második felében az egyre fenyegető török veszedelem 1660 nyarán Váradot is eléri, 46 napig tartó ostrom után, augusztus 27.-én török kézre kerül. A törököt osztrák segítséggel (Heissler Donáth tábornok) sikerül kiűzni 1692 május 28.-án s ezzel kezdődik a Habsburg hatalom Várad felett.

A XVIII. században a város újraéled, nagy építkezések kezdődnek, például barokk palota, új székesegyház, kanonok sor, ekkor alapította Mária Terézia a görög-katolikus püspökséget a városban és 1780.-ban kezdi meg működését a királyi Jogakadémia, ahol magyarok és románok együtt tanultak (híresebb diák pl. Emanuel Gojdu). A román nemzeti mozgalom egyik képviselője Ignatie Darabant püspök is itt tevékenykedett.

 

1798 augusztus 26.-án került sor a városban az első magyar nyelvű hivatalos színielőadasra, amelynek ebben az évben ünnepelték meg a 200. évfordulóját

 

A XIX. század nagy eseményei, így 1848, Váradot az események középpontjába sodorják, itt volt a honvédség hadfelszerelési központja, ágyúöntődék, lőpormalmok, emiatt nem véletlenül nevezte Kosshuth Lajos a magyar "Birmingham"-nek. Számos mártírja is van a városnak Nagy Sándor József, Szacsvai Imre, Bémer László vagy Rulikovszky Kázmér. 1848 után Várad új fejlődési szakaszba lép, s már mint Nagyvárad említik, mivel a négy középponti város: Újváros, Olaszi, Velence, Váralja egyesültek (1850).

 

A dualizmus időszakában (1867-1918) Várad az egyik legfejletteb és leghaladóbb szellemiségi város lett a "kltúra metropolisza". Így elsők között vezetik be az áramot a közvilágításba (1906), megindultak az első villamosok (1906), telefonközpont létesült 300 előfizetőve (1888), közművesítik a várost, vízvezeték hálózatot építenek ki. Fejlődik az ipar, kereskedelem (1900-ra 26 nagyvállalatot jegyeznek). A gazdasági élet mellet a szellemi élet a kultúra központja; a Holnaposok városa (Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Babits Mihály). Iosif Vulcan megalapítja a "Família" folyóíratot, ahol Eminescu első verseit közlik, működik a "Hilária" kórus, saját színháza és több napilapja van a városnak. Bár nincs tudományegyetem, mégis számottevő a kutatómunka folyt a magasfokú tanintézetekben, megemlíthetjük Károly József Ireneus-t a Premontrei főgimnázium fizikatanárát, aki az elektomágneses hullám (első drót nélküli távírót készíti el Marconi előtt), a röntgensugarak (1896 december 12.-én röntgenlaboratóriumot állít fel elsőnek Magyarországon) vizsgálatával foglalkozott. Kezdeményezésere megszervezett fizikai tanulóversenyeken tűnnek fel olyan világhírű tudósok, mint Teller Ede és Szilárd Leo.

 

 

Nagyvárad a repülés központja is, mivel 1910 augusztus 9.-én Lanzerdorf Lányi Antal a Bóné kútnál mintegy 30 métert repült sárkányrepülővel, majd repülési rekordot állított fel Debrecen és Nagyvárad között.

 

A művészetekben -főleg az építészetben- is élen jár, világhírű építészmérnökök alakítják a város mai arculatát, mint id. Rimanóczy Kálmán és fia, Jakab Dezső, a Vágó testvérek és mások.

 

Az első világháború után az ország általános fejlődésébe illeszkedett be, elveszíti előző korszakban betöltött szerepét, egyszerű határmenti város lett.

 

A második világháború után a kor szellemében szocialista város lett. Ma a majdnem 250.000.-es város igyekszik újra visszaszerezni régi arculatát, fényét és szépségét.