Ady logo
AdyEndre Líceum Nagyvárad

Ady logo Ismét babérokat arattak az adysok


2006. október 27.

„Az EPEPE diákszínjátszó csoport hivatalosan 2002 óta működik, de már előtte is létezett. Akkor iskolánk évfordulóján előadtuk a Vörös Rébék című ballada átdolgozott változatát, és a próbák során igen lelkes csapat formálódott, akik egyforma örömmel szerepelnek, táncolnak, nevetnek együtt. Mára számos előadást tudhatunk a hátunk mögött. Sikereink is vannak, pl a 2004-es ODIF-on második díjasok lettünk.
Minden előadásunkon visszatérő díszlet: a létra, ezért talán nevet is változtatunk, s mi leszünk a LÉTRA.” Így mutatkoztunk be a PADIF-on, amit a szervezők a csapat „keresztelőjévé” nyilvánítottak.
2006. október 27-én Szilágycsehben nyolcadik alkalommal rendezte meg Bodea György kémiatanár a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált. A Szilágyságból és a környező megyéken kívülről Déváról, Temesvárról és Maros megyéből is érkeztek csapatok. A váradiak Szilágyi Domokos Liána című darabját mutatták be. A zsűri nagy gondban volt, mert ilyen magas színvonal, ilyen műfaji megosztottság és a törekvések sokfélesége miatt szinte lehetetlen hajszálpontosan rangsorolni. Legalább három első díjat és három másodikat kellett volna kiosztani, de ez is sértés lett volna a második helyen szereplők számára. Végül két első díj mellett döntöttek: a székelyhídi Grifitti-t és a zilahi Szkoccs-ot tartották a legjobbaknak. Második díjat kapott a nagyváradi Epepe, és ezzel együtt meghívót a magyar nyelvterületről érkezett diákok fesztiváljára, Zsámbékra. Ott lesznek a zilahi, a dévai, a kolozsvári és székelyhídi diákok is. Emellett szakmailag a legteljesebb, a legtöbb elemet felmutató előadásnak szintén a váradiak darabja bizonyult. Nagy István a budapesti Zene-Tánc-Mozgás Kulturális Egyesület elnöke rendezői ösztöndíjjal jutalmazta András Emesét, Bajusz Katinkát és Sipos Krisztinát (Zilah).
Szép magyar beszéd, mozgáskultúra, kreatív színpadi megoldások – sorjáztak a benevezés feltételei a jelentkezési lapon –, ennek igyekezett mindenki megfelelni. A színpadra lépés pillanatában viszont egyértelműen a játék öröme sodort magával mindenkit: játszókat és lelkesen tapsoló közönséget egyaránt. Mert ugyan ki kérné számon egy ilyen rendezvényen fellépõ diákcsoporttól, hogy Kosztolányi híres Pacsirtája miért készít weboldalakat, vagy Demjén Ferenc Szerelemvonatán utazik-e a vidéki nyaralásra? Ugyanakkor fölösleges kérdés lett volna az is, hogy a szilágycsehi színpadon megelevenedõ Hófehérke miért fiú, illetve, hogy a törpék miért élnek egy elmegyógyintézetben…

A váradiak is kitettek magukért… még soha nem sikerült ennyire jól az előadás. Szakáll Gébics szakállasabb volt, mint valaha, Melák pocakosabban szerelmes, Liána tébolyultabb, Páter Pia igazán szívhez szólóan halálozott el, az udvarhölgyek, a táncosok, rablók, és a végén a „tömeghalál” bagolyszóra… A közönség valóban önfeledten mulatott, meg se várták az előadás végét a tapsviharral.

Szilágyi Domokos: Liána – opera is meg nem is, három felvonásban, előjátékkal, több prológussal

A sikerben közreműködött:

Varangyossy Szakáll Gébics – herceg és családatya, alábbinak szüleje: Auner Artúr
Liána – fönti leánya: Derzsi Pálma
Nyögödér Melák – lovag, hős és szerelmes és hadvezér: Géczi Zsolt Ádám
Genovéva – Liána komornája: Molnár Timea
Fráter Piusz Pia – udvari gyóntató és borkóstoló: Kiss Ágota
A klistélyosi Független Birodalom Kormányának követe / Mentőorvos: Gulyás Roland
Klistélyosi Eduárdné szül. Parázs Jozefina – anyaőrgróf, had- és bélügyminiszter / Kuvik: Nagy Melinda
Szolgák, Katonák, Rablók: Borzási Kinga, Nagy Melinda, Várdai Kinga, Nagy Máté Balázs, Szabó Zsolt, Szabó Zoltán, Dávid Anita
Koreográfia: Forgács Zsombor
Zene: Bizet, Boito, Muszorgszkij, Wagner, Verdi
Zenét válogatta: András Emese
Díszlet: Czirják Enikő
Jelmez: Faragó Emese
Rendező: András Emese



















 
(c) 2018 Ady Endre Líceum Nagyvárad

Valid XHTML 1.0 Transitional